Sírfelújítások Várpalotán

Tisztelettel emlékezünk – Sírfelújítások Várpalotán

Örömmel adunk hírt arról, hogy Várpalotán 3 sír megújult, megszépült a várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület tagjainak köszönhetően. A támogatóknak hálásan köszönjük pénzbeli adományaikat. Megemlékezésre tavasszal kerítünk sort.

A várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület – egyik – fontos feladata múltunk megismertetése, feltárása, az értékek védelme, megőrzése. A jubileumi évforduló is kötelez bennünket, 30 esztendeje alakultunk.

Célunk, hogy olyan személyek, akik a városban éltek, tevékenykedtek, munkásságukkal kiemelkedőt hoztak létre, vagy csak egész egyszerűen csendesen, lelkiismeretesen dolgoztak ezért a városért, annak polgáraiért, megérdemlik, hogy az utókor ápolja emléküket nem csak szóban, hanem tettekben. 2020. év ilyen megemlékezése volt, Mórotz Miklós várpalotai születésű festőművész halálának 50. évfordulója szeptember 16-án.

Egyesületünk ezért több sírt is gondoz a helyi temetőben és tart megemlékezéseket egy-egy híres-neves helyi személyről. Jó lenne, ha gyermekeink is tudnák, hogy pl. utcájuk névadója – Rutsek Pál – ki is volt, vagy éppen ki is az a Waldstein János, akiről városi díjat neveztek el.

A Nemzeti Panteon Alapítvány pályázatot írt ki, melyre 3 olyan személyiség sírjának felújítására pályáztunk sikerrel, akik egyrészt a város köztiszteletben álló személyiségei voltak, másrészt pedig sajnálatos módon leszármazottaikról nincs ismeretünk. Ezért félő, hogy síremlékeik elhanyagoltsága miatt megjelenésük további károsodást szenvedne.

Az egyik sír dr. Révász Jenő gyermekorvosé. Révász Jenő 1899. május 2-án született Budapesten. 1923-ban szerezte orvosi diplomáját. Budapesten kezdett dolgozni, városunkba a II. világháború befejeződését követően került. Egészen a 70-es évek közepéig praktizált – sokunk örömére. 1985-ben halt meg.

A másik sír az ízig-vérig – várpalotai festőművész- Mórotz Miklósé, aki1890. augusztus 13-án született Várpalotán. Az Iparművészeti Főiskolán Újváry Ignác tanítványaként tanult. 1923-ban volt az első kiállítása a Műcsarnokban. Ezt követően gyakran szerepelt a Nemzeti Szalonban és más országos tárlatokon. Különösen sokat tett Várpalota ifjúságának képzőművészeti neveléséért, hiszen – Nagy Gyulával karöltve – vezette azt a Bányász Képzőművészeti Kört 1954-től, amelyből olyan jeles festőművészek kerültek ki, mint Tatár Antal vagy Kása András. Várpalotán hunyt el 1970. szeptember 16-án.

A harmadik sír pedig a Rutsek Családé. Dr. Rutsek Pál a budapesti János Kórház alorvosa volt, majd 1886-ban került Várpalotára. Felvette a harcot a babona ellen, szegény betegeit ingyen gyógyította, nagy hírnevet szerzett magának. Köhögés ellen kiváló gyógyszernek bizonyult az általa ötféle fűből és illóolajból összeállított Rutsek-féle gyógytea. Saját pénzén korszerűsítette és újította fel az ispotályt, még kisebb műtéteket is végeztek itt. A fertőző betegek és elmebetegek számára különálló épületben teremtett helyet. Várpalotán utcát és városi nívódíjat neveztek el róla.