Petrovics László

Petrovics László

laudatioja

 Petrovics László Bakonycsernyén született 1947. augusztus 25-én. Szakképesítése: tanár, népművelő, szaküzem-gazdász, kulturális menedzser. 1987–1998 között vezette a Jó Szerencsét Művelődési Központot. A közművelődésben tevékenykedve számos újszerű kezdeményezésnek volt elindítója, így például a Bányász Fúvószenekari Találkozóknak, s mindig nagy hangsúlyt fektetett az intézményben működő civil szervezetek munkájának segítésére, támogatására és az amatőr művészeti tevékenység felkarolására is. Irányítása alatt a művelődési központ színvonalas rendezvényeivel, kiállításaival gazdagította a város kulturális életét és számos helyi alkotónak adott bemutatkozási lehetőséget, emellett a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában való tevékeny közreműködés is a nevéhez fűződik. 1998-tól nyugdíjazásáig a Faller Jenő Szakképző Intézet tanáraként fontos szerepe volt abban, hogy az iskola diákjai megismerjék városuk történetét, kialakuljon lokálpatriotizmusuk, s számtalan helyi alkotóval és munkásságával ismertette meg a fiatalságot, képzőművészeti kiállításokat szervezett és nyitott meg.

Alapítója és vezetőségi tagja a Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör Egyesületnek, a Bányász-hagyományok Ápolásáért Egyesületnek. A Városszépítő és Védő Egyesületnek alapító tagja 1990-től, elnökségi tagja 1997–2001 között, elnöke 2007-től. További tagságai és tisztségei: Hazaifias Népfront Városi Bizottsága, Honismereti Bizottság, Várpalota (1971–75); Várpalotai Bányász Sportkör elnökségi tagja, a vívó szakosztály elnöke (1980–90); Magyar Népművelők Egyesülete (1988–99); Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1990–97); Bányász Művelődési Intézmények Szövetsége elnökségi tagja 1993–1997 között; Bányász Kórus baráti Kör Egyesület elnökségi tagja 1998–2007 között; Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja 2011-től; Város és Faluvédő Szövetség (Hungária Nostra) választmányi tagja 2016-tól.

Petrovics László hosszú évek óta jelentős munkát végez a város helytörténeti kutatásában, munkáit számos kiadvány is őrzi. Összeállította és kiadta a Bányász Kórus történetét (80 éves a Várpalotai Bányász Kórus. Várpalota, 2000.), megírta a Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör 35 éves tevékenységét (Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör 1970–2005. Várpalota, 2005.), valamint a fúvószenekar történetét (A Várpalotai Bányász Fúvószenekar története 1929–2009. Várpalota, 2009.). Az általa a Thury-vár Nonprofit Kft. – Krúdy Gyula Városi Könyvtárnak átadott és nyilvántartott dokumentumainak száma 158, amelyek három nagy témakört érintenek: – Bányászhagyományok Várpalotán, – Közművelődés és kulturális élet Várpalotán, – a Városszépítő és Védő Egyesület tevékenységének szakterületei. További írásainak feldolgozása is folyamatban van.

Fáradhatatlanul kutatja a város történetét, összeállította a művelődési ház történetét, tanulmányaiban feltárta a bányászhagyományok, a bányászkultúra értékeit, a Kálvária lakótelep kialakulását, a bányásznapok emlékét. Ezeket a témákat újságcikkekben (többek között a Honismeret folyóiratban), előadásokban is népszerűsíti. Tevékenysége sok anyagot szolgáltat a további kutatáshoz is városunkról. Előadásaiból az „Egyesületünk helye és szerepe a városvédők országos és helyi kapcsolatrendszerében” (2017. decembere, Várpalota), „A palotai ferencesrendi kolostorromok történetéről” (2015. júniusa, Várpalota), „Egyesületünk szerepe és tevékenysége a helyi identitástudat és hagyományápolás tükrében” (2018. novembere, Keszthely), „Könczöl Imre ny. könyvtárigazgató születésének 100. évfordulóján” (2018. novembere, Várpalota), Bányásztémájú képzőművészeti alkotások Várpalotán” (2018. júliusa, Szombathely), „A várpalotai Városszépítő-, és Védő Egyesület honismereti tevékenységéről” (2018., Veszprém), „Bakos Miklós alapító tagunk születésnek 90. évfordulóján” (2019., januárja, Várpalota) címűeket említjük.

2013-ban egy komoly kutatómunka végén sikerült kiadnia „A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből” címmel a város kulturális életének, értékeinek, a bányászkultúra mintegy 100 évének a feldolgozását. Ez a jelentős anyag komoly értéket képvisel a város helytörténetében.

Megemlékezéseiben őrzi jeles palotai elődeink életét, munkásságát: Tenczer Károly, Bartos Sándor, Tatár Antal, Konta László, Csiky Iván, Nagy Gyula, Hrabowszky György, Leitner Ferenc. Számos palotai alkotó kiállítását megrendezte, megnyitotta

Több helytörténeti sétát vezetett, ahol a város egy-egy részét mutatta be érdeklődőknek. A fiataloknak helytörténeti vetélkedőket szervezett vagy zsűrizett.  Számos palotai alkotó kiállítását méltatta és nyitotta meg városunkban és másutt. Saját fotóin, fotókiállításain keresztül is népszerűsíti szülővárosát, Várpalotát. Civil szervezeteket képvisel méltón a testvérvárosokban, tudósításokat jelentetett meg munkájukról, kirándulásaikról, évfordulóikról napilapokban, Bányamunkásban, Palotai Újságban, Szabad Földben egyaránt. Számos szakmai rendezvény megszervezésében, meghonosításában vett részt, mint pl.: a 11. Európai Bányász-Kohász Találkozó, Balatonfüred kulturális programjának vezetője (1995); a Bányász amatőr művészegyüttesek országos találkozójának szervezője, Várpalota (1994); a Jószerencsét köszöntés országos jubileumi rendezvényeinek színhelye, Várpalota (1994-től); a Bányász Fúvószenekarok találkozójának rendszeressé tétele (1993-tól). Történelmi kiállítások és feldolgozások készítése és rendezése, bányászattörténeti forráskutatások (Faller Jenő, Korompay Lajos, 40 éves az S-II akna, Jó Szerencsét Olvasókör, stb.)

A Városszépítő és Védő Egyesület elnökeként évek óta szívén viseli a „Virágos Várpalotáért” mozgalom népszerűségének emelését, a város épített és természeti értékeinek védelmét és megismertetését, történeti emlékhelyeink óvását, feltárását (Ferences kolostor romjai, Tomori-forrás, római kori halomsírok stb.), emlékjelek, emléktáblák állítását (Rákóczi-telepi bányászlakótelep létesítésének 50. évfordulójára (1999); Kálvária-lakótelep (2002); az egykori Jó Szerencsét Olvasókör, ma Rendőrkapitányság épületfalán (2003); Szent István úti temető, Tomori forrás (2008);Petőfi István emlékjel (2008); Egykori ferences-rendi kolostor tiszteletére (2010)).

Ápolja az Egyesület kapcsolatait a városon belül más civil szervezetekkel, a városon kívül megyei és más dunántúli városvédő szervezetekkel. A társ szervezeteknél népszerűsíti városunkat, amikor ide érkeznek vendégek (civil szervezetek képviselői, testvérvárosok képviselői) szívélyesen mutatja be városunkat, értékeinket. Az évente megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjai városi rendezvénye szervezője (2008-tól); a városszépítő- és védő egyesületek megyei együttműködésének szervezője és koordinátora (2010-től); a Helyi Értéktár Bizottság aktív résztvevője (2013-tól); a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) 35. Országos Találkozója és Szakmai Konferenciája megrendezése Várpalotán (2016. 08. 04-06.). Kezdeményezője, szerzője és kiadója az egyesület 20 és 25 éves tevékenységét összefoglaló köteteknek (Emlékkönyv 1990-2010.; Emlékkönyv 1990-2015.)

Petrovics László munkája elismeréséért Várpalota Városért érdemérmet (1997), Elismerő Oklevelet (2000), Magyar Művelődési Társaság, Magyar Művelődési Intézet Podmaniczky-díjat (2015), a vezetése alatt álló Városvédő Egyesület Várpalota Városért érdemérmet (2015), 2019-ben a Honismereti Szövetség elismerését vehette át.

Várpalota, 2019. december 13.

Próder István                                                 Vargáné Nyári Katalin

vezetőségi tag, egykori elnök                                                vezetőségi tag